Kamerát szerelnék üzletembe, üzemembe – hogyan tovább?

Jogszerű igényként merülhet fel egy üzlet tulajdonosában, vagy egy munkáltatóban, hogy kamerákat szeretne felszereltetni üzlethelyiségében, vagy a munkáltató telephelyén. Ebben a rövid cikkben áttekintjük, hogy egy ilyen adatkezelési művelet előtt melyek azok a legfontosabb mozzanatok, amelyekre oda kell figyelni, illetve, hogy milyen következményekkel jár a gyakorlatban a GDPR szabályainak megsértése.

 

Mire kell figyelni kamerás megfigyelőrendszer telepítése esetén?

 

Kamerás megfigyelőrendszert alapvetően négy célból lehet felszerelni és működtetni:

          az emberi élet, testi épség, vagy személyi szabadság védelme,

          veszélyes anyagok őrzése

          üzleti, fizetési, bank- és értékpapírok védelme és

          a vagyonvédelem

Az adatkezelés jogalapja pedig szinte minden esetben az adatkezelő jogos érdeke kell, hogy legyen, amelyet megfelelően elvégzett és dokumentált érdekmérlegelési teszttel kell igazolni.

Fontos azonban, hogy vannak olyan helyek, amelyek esetében kizárt a kamerák elhelyezése, ilyen például: az öltöző, próbafülke, mosdó, illemhely, kórházi szoba vagy szociális otthon lakóhelyisége. Munkavállalók esetén ez a tilalom arra a helyre is kiterjed, ahol e személyek a munkaközi szüneteket töltik. A kamerák elhelyezésénél arra is figyelni kell, hogy azok látószöge mindig csak az adatkezelő saját tulajdonára, vagy pedig általa használt területet érintsen például egy bérelt üzlethelyiséget.

Az adatkezelés időtartamát tekintve egy jól körülhatárolt és rövid adatmegőrzési időt kell kijelölni, amely még képes elérni az elérni kívánt célt, például a vagyonvédelmet.

A tilalmakhoz e tekintetben hozzátartozik az is, hogy a kamerák működtetése nem irányulhat a munkavállalók egyfajta általános megfigyelésére vagy éppen viselkedésük befolyásolására.

Természetesen a kamerát felszerelő vállalkozásnak ilyen esetekben is tájékoztatni kell az érintetteket az adatkezelésről. Itt azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, vagyis a NAIH többletkövetelményeket is támaszt a GDPR-hoz képest, például a felvételek tárolásának helyével, illetve a visszanézésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

 

Milyen gyakorlati következménye lehet annak, ha mindezt elmulasztom?

 

A GDPR megsértésének komoly anyagi következményei lehetnek, amely a felügyeleti hatóság, azaz a NAIH által kiszabott közigazgatási bírság formáját öltheti.

Egy 2020 őszén hozott határozatában a hatóság például 700 000 forint bírságot szabott ki egy munkáltatóra, mert az a telephelyén egyetlen kamera esetében nem megfelelő látószöget állított be, amely így alkalmas volt a rövid, adminisztratív munkát végző személyek megfigyelésére és egy mindössze 5 hónapos időszak tekintetében elmulasztotta tájékoztatni a munkavállalóit a kamerás megfigyelésről, valamint annak adatvédelmi vonatkozásairól. Az eljárás egyébként két – egymást követő – érintetti bejelentésre indult, amelyet volt munkavállalók kezdeményeztek.

Egy szintén 2020 őszén hozott határozatban a hatóság 20 000 000 forintra büntetett egy cipőkereskedelmi céget, amiért egy vásárlót nem a megfelelő módon tájékoztatott az érintetti jogairól, aki ezen felül nem is tudott a GDPR-ban nevesített jogaival élni. A vásárló tévesen többet fizetett, mint szeretett volna, ezért a cég alkalmazottaihoz fordult azzal, hogy be szeretne tekinteni a kamerafelvételekbe. A cég azonban arra hivatkozva tagadta meg ezt, hogy a felvételeket csak a rendőrség részére adhatja ki. A vásárló kérte, hogy ne töröljék a kamerafelvételeket a bizonyítás érdekében, mindazonáltal utóbb kiderült, hogy ennek nem tettek eleget. A hatóság hivatalból vizsgálatot folytatott le, amelynek keretében egy hosszabb időszakot vettek alapul. Megállapították, hogy a cég megsértette az érintett hozzáféréshez való jogát, az adatkezelés korlátozásához való jogát, illetve nem tájékoztatták az érintettet az adatkezelő intézkedéseiről sem. Ezen felül a hatóság azt is kifogásolta, hogy a cég nem tett megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket annak érdekében, hogy a kamerás adatkezeléshez kapcsolódó érintetti joggyakorlás a GDPR-ban foglaltak szerint biztosított legyen, így például szükséges a vállalkozásoknak kitanítani valamennyi, ügyfelekkel dolgozó alkalmazottjukat (eladó, ügyfélszolgálaton dolgozó, stb.) arról, hogy kamerás adatkezelés esetén milyen érintetti kérelmek fordulhatnak elő és ezeket hogyan szükséges kezelni.

 

Hogyan kerülhető el a bírság kamerás megfigyelés esetén?

 

Tekintve a kamerás megfigyeléssel járó rengeteg adatvédelmi buktatót, feltétlenül javasoljuk, hogy annak bevezetése előtt vegye fel kapcsolatot szakértővel. A Data Protection Solutions csapata minden kamera esetében individuális módon végzi el a szükséges vizsgálatokat és tanácsot ad a kamerák elhelyezésével kapcsolatban, valamint előkészíti az azok alkalmazásához szükséges adatvédelmi dokumentációt is.

info@dataprotectionsolutions.hu

Data Protection Solutions csapata